Background and purpose: The frequency of self-reported food sensitivity (SFS) is increasing, and has a negative impact on the well-being and everyday functioning of the affected people. A considerable proportion of SFS cannot be medically explained. The lack of knowledge of its origin and treatment causes further stress in those affected. Purpose - This study aims to get a better understanding of the psychological background of the condition.
Methods: A non-representative community sample (N=335; age: 35.1±13.18 yrs; 75.8% female) completed an English on-line questionnaire assessing somatosensory amplification, health anxiety, modern health worries (MHWs), beliefs concerning the scientific validity of complementary and alternative medicine (CAM), holistic beliefs on health and illness.
Results: In multiple binary logistic regression analyses, SFS were associated with CAM related beliefs, somatosensory amplification, and health anxiety after controlling for age and gender. The connection between somatosensory amplification and SFS were completely mediated by health anxiety. No differences between the two groups were found with respect to MHWs, worries about the harmful effects of various artificial components in food, and holistic health beliefs. Discussion: More positive attitudes toward CAM might be based on the lack of conventional treatment, rather than on higher levels of MHWs or a more holistic worldview. Both the existence of symptoms and the presence of health anxiety might be needed for the development and maintenance of SFS.
Conclusion: The findings support the notion that somatosensory amplification and health anxiety might play a role in the development and maintenance of SFS.
Background and purpose: A szubjektív (öndiagnózison alapuló) ételérzékenység prevalenciája folyamatosan nő, az állapot negatív hatással van az érintettek jóllétére és mindennapi működésére egyaránt. Az esetek jelentős része klinikailag nem diagnosztizálható, ami további stressz forrása. Kérdésfelvetés - A vizsgálat célja a szubjektív ételérzékenység pszichológiai hátterének jobb megismerése.
Methods: Online kérdőíves vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Egy nem reprezentatív közösségi minta tagjai (335 fő; életkor: 35,1±13,18 év; 75,8% nő) töltöttek ki egy angol nyelvű kérdőívcsomagot, ami a szomatoszenzoros amplifikációs tendenciát, az egészségszorongást, a modernkori egészségféltést, a természetgyógyászati módszerekkel kapcsolatos attitűdöt, valamint az egészséggel és betegséggel kapcsolatos holisztikus hiedelmeket mérte.
Results: Többszörös bináris logisztikus regressziós elemzésekben a szubjektív ételérzékenység a nem és az életkor kontrollját követően is kapcsolódott a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitívabb attitűdökhöz, valamint a szomatoszenzoros amplifikáció és az egészségszorongás magasabb szintjéhez. A szomatoszenzoros amplifikáció és a szubjektív ételérzékenység közötti kapcsolatot az egészségszorongás teljes mértékben mediálta. Nem találtunk kapcsolatot ugyanakkor a modernkori egészségféltés, az ételekben található mesterséges anyagokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint a holisztikus egészségszemlélet vonatkozásában.
Conclusion: A természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív attitűdök mögött elsősorban a konvencionális kezelés hiánya állhat. Az eredmények támogatják azt az elképzelést, miszerint mind a szomatoszenzoros amplifikáció, mind az egészségszorongás szerepet játszhat a szubjektív ételérzékenység kialakulásában és fennmaradásában.
Keywords: food sensitivity; health anxiety; modern health worries; somatosensory amplification; symptoms.