Background and purpose: Population-based screening is an option to identify persons at high risk for stroke. However it is associated with rather high expenses, necessitating the selection of effective methods that take local characteristics into account. The 12th district of Budapest has a long tradition of population-based screening for frequent and preventable diseases. The Szent János Hospital hosts an annual stroke screening day. In the present study, previously published data from the 2011 screening were compared with those obtained in 2016, looking for changes and tendencies throughout the examined period.
Methods: The screening day was conducted in a generally similar way in 2011 and 2016. Similarly to the previous event, the program was organized on a Saturday, the call for the event was spread by the local newspaper. The crew composition was the same. As regards the components of the screening (currently including general history taking, risk status assessment, blood pressure measurement, BMI assessment, cholesterol and blood glucose tests, carotid duplex ultrasonography, and ophthalmological examination), the only difference was the absence of cardiologic examination (it was conducted on an independent day). The anonymous data sheet was the same.
Results: The number of participants in the 2016 event was 33, to provide more comfortable conditions. The female predominance was slightly less pronounced but was still present in 2016 (60.6% vs. 72.9%). The mean age became substantially higher (71.2 y vs. 62.9 y). The ratios of participants with higher level of education (97% vs. 94%) and those who are married were still remarkable. The most frequent risk factors were the same; however the ratio of participants with hypertension, 'other heart disease', and diabetes increased, whereas that of with hyperlipidemia and obesity decreased. The incidence of atrial fibrillation was unaltered. None of the participants in 2016 admitted smoking (previously this ratio was 20.8%) or drinking heavily. The findings of the carotid ultrasonography revealed a more favorable vascular status. Ophthalmological assessments (predominantly hypertensive alterations on fundoscopy) revealed that the pathological vs. physiological ratio switched to 1:2 from 2:1. The final evaluation of the screening program likewise demonstrated an improved overall state of health of the population.
Conclusion: We observed a more favorable stroke risk status of the population in 2016. Whether it is indeed a tendency unknown at present. The role of the local media in calling for screening is still decisive, and the cohesive power of the family is important.
Background and purpose: A cerebrovascularis események megelőzésének egyik módja a magas rizikójú betegek felkeresése lakossági szűrés révén. Ez azonban magas költségvonzatú, így a különböző módszerek közül a hatékony, a helyi sajátságokat figyelembe vevő lehetőséget kell választani. Budapest XII. kerületében hagyománya van a gyakori és megelőzhető betegségek lakossági szűrésének. A Szent János Kórház ad otthont minden évben a saját szervezésű stroke-szűrőnapnak. A 2011-es szűrés publikált adatait ezúttal az öt évvel későbbiekkel vetettük össze, keresve a közben bekövetkezett változásokat.
Methods: A 2011-es és 2016-os stroke-szűrőnap hasonló módon zajlott. A programot szombati napon szerveztük, a jelentkezés a kerületi lap közleménye alapján történt. Az adottságok, a személyzet összetétele változatlan volt. A korábbi elemekben (általános anamnézisfelvétel, rizikóstátusz-rögzítés, vérnyomásmérés, BMI-meghatározás, koleszterin- és vércukor-meghatározás, nyaki ér duplex ultrahang- és szemészeti vizsgálat) csak annyi változás történt, hogy a programból a kardiológiai vizsgálat kikerült, mert önálló szűrőnapon valósul meg. Az anonim adatfeldolgozáshoz használt adatlap azonos volt. Valamennyi, szűrésen átesett személy összefoglaló véleményt kapott, amivel a háziorvoshoz irányítottuk.
Results: 2016-ban 33 lakos vett részt a szűrésen a korábbi 48-cal szemben, aminek szervezési oka volt a nyugodtabb körülmények biztosítása céljából. A résztvevők körében 2016-ban is megmaradt, de csökkent a női dominancia (60,6 vs. 72,9%). Az átlagéletkor sokkal magasabb lett (71,2 vs. 62,9 év). Hangsúlyos maradt a magasabb végzettségűek (97 vs. 94%) és a közös háztartásban élők aránya. A leggyakoribb kockázati tényezők ugyanazok maradtak, de arányuk módosult (nőtt a hypertoniások, „egyéb szívbetegek” és diabetesesek, csökkent a hyperlipidaemiások és túlsúlyosak aránya). Változatlan volt a pitvarfibrilláció előfordulása. 2016-ban egyetlen személy sem mondta magát dohányosnak (korábban 20,8%) és jelentős alkoholfogyasztónak. Nyaki erek duplex ultrahangvizsgálata alapján kedvezőbb érstátuszt találtunk. Szemészeti vizsgálat során (keringési betegségre utaló jel, elsősorban hypertoniás funduskép) a korábbi pozitív leletek 2:1 aránya 1:2-re fordult. A szűrés záróértékelése szintén kedvezőbb képet adott a lakosság egészségi állapotára vonatkozóan.
Conclusion: A 2016-os szűrésen részt vettek rizikó-státusza kedvezőbb volt. Kérdés, hogy ez tendencia-e. A szűrésre hívásban a helyi média szerepe továbbra is meghatározó, a családok, lakóközösségek összetartó ereje változatlanul fontos.
Keywords: comparative analysis after 5 years; stroke screening day.