Összefoglaló. A COVID-19-járvány kényszerű tartós szociális távolságtartást idézett elő az emberek között, ami az egyéb mentális rendellenességek és mentálhigiénés következmények mellett egy sajátos pszichiátriai jelenségre, a hikikomori állapotra hívja fel a figyelmet. A hikikomori tartós és szélsőséges szociális visszahúzódással járó jelenség, melynek kidolgozott kritériumrendszere egyelőre még nem található meg a mentális rendellenességeket osztályozó diagnosztikus kézikönyvekben. Kialakulásának pontos mechanizmusáról még keveset tudunk, de az állapot megjelenése és az internet térnyerése között egyes szerzők szoros kapcsolatot látnak. Klasszikusan az egyén egy társadalmi szempontból megalázó vagy előnytelenül alakuló helyzet következtében vonul vissza fokozatosan egy önként vállalt izolációba. Bár a külvilág nem teljesen érdektelen számukra, azonban a retraumatizáció elkerülése érdekében leginkább online követik a világ történéseit és tartanak kapcsolatot másokkal. A COVID-19-pandémia - különösen a lezárások következményeként előtérbe kerülő online életvitelhez kötődően - jelentős mértékben hozzájárult az internet térnyeréséhez, miközben a valós társas kapcsolatok kényszerűen beszűkültek. Ez a konstelláció jelentős kockázati tényezőnek tekinthető a hikikomori szempontjából, amely hosszú távon a világjárvány egyik nem várt szövődménye lehet, különösen az adolescens és a fiatal felnőtt korosztályban. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1637-1642. Summary. The COVID-19 pandemic forced prolonged social distancing between people. This, among other mental disorders and mental health consequences, highlights a specific psychiatric phenomenon: the hikikomori condition. The hikikomori is a phenomenon of persistent and extreme social withdrawal. The condition's established diagnostic set of criteria is not yet to be found in diagnostic manuals classifying mental disorders. Little is known about the exact mechanism of its development, but some authors see a close link between its emergence and the rise of the internet. Typically, the individual gradually withdraws into a voluntary isolation as a result of a socially humiliating or unfavourable situation. Although the outside world is not completely irrelevant to them, they tend to follow online the events of the world and they also keep in touch with others mostly online in order to avoid retraumatization. The COVID-19 pandemic, particularly in relation to the rise of online lifestyles as a consequence of lockdowns, has contributed significantly to the more and more frequent use of the internet, while real social contact has been inevitably reduced. This constellation can be seen as a major risk factor for hikikomori, which in the long term could be an unanticipated complication of the pandemic, especially in adolescents and young adults. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1637-1642.
Keywords: COVID-19; COVID–19; hikikomori; internet addiction; internetfüggőség; mental health; mentálhigiéné; pandemic; pandémia; psychopathology; pszichopatológia.