[Sensory food aversion in the context of a modern approach to eating disorders in early childhood]

Orv Hetil. 2023 Nov 12;164(45):1767-1777. doi: 10.1556/650.2023.32872. Print 2023 Nov 12.
[Article in Hungarian]

Abstract

Sensory food aversion, an early childhood eating disorder, is a serious, permanent form of picky eating, in which the infant or the child consistently and persistently refuses certain foods based on specific characteristics, following one or more previous aversive experiences. Biological (sensory processing disorder, taste sensitivity) and environmental factors contribute to its development. Due to limited diet, specific dietary deficiencies may occur but weight gain is usually normal. Behavioral problems, anxiety disorder, autism spectrum disorder are often associated. Diagnosis can usually be made based on a detailed history, but further assessment may include pediatric examination, nutritionist consultation, and psychologic and occupational therapy assessment. Treatment is based on parent education and support in order to minimize mealtime battles and anxiety and to think together about strategies for expanding the child's diet and to help them to accept new foods. As part of the interdisciplinary team, the pediatrician's role is to monitor appropriate growth and development, exclude dietary deficiencies or prescribe supplementation if necessary. In our article, the screening and treatment of sensory processing disorder as part of the assessment of eating problems are introduced as an example of good clinical practice at the Early Childhood Eating and Sleep Disorder Outpatient Clinic at the Heim Pál National Institute of Pediatrics. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1767-1777.

A kora gyermekkori evészavarok közé tartozó szenzoros ételelutasítás a válogatósság egy súlyos, perzisztáló formája, melyben a gyermek következetesen és kitartóan utasít el bizonyos ételeket valamely tulajdonságaik alapján, egy vagy több korábbi averzív élményt követően. Kialakulásában biológiai adottságok (szenzoros feldolgozási zavar, fokozott ízérzékenység) és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet. A beszűkült étrend miatt egyes tápanyagok abszolút vagy relatív hiánya fordulhat elő, de súlygyarapodási zavar nem jellemző. Az evészavar gyakran társul viselkedésproblémákkal, szorongásos zavarral, autizmus spektrum zavarral. A diagnózis a részletes anamnézis alapján már többnyire valószínűsíthető, a kivizsgálást gyermekorvosi vizsgálat, dietetikai és pszichológiai konzultáció, gyógypedagógiai felmérés egészítheti ki. A terápia alapja a szülők edukációja és támogatása elsősorban az étkezések körüli szorongás csökkentése, másodsorban pedig az ételrepertoár bővítésének és az új ételek elfogadásának lehetőségeiről való közös gondolkodás érdekében. Az interdiszciplináris ellátás keretein belül a társszakmákkal együttműködve a gyermekorvos feladata a gyarapodás és a fejlődés ellenőrzése, a tápanyagok és a vitaminok hiányának kizárása, szükség esetén ezek pótlása. A tanulmányban jó gyakorlatként ismertetjük, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulanciájának protokolljába hogyan épült be a szenzoros feldolgozási zavar szűrése és ellátása az evésproblémák kezelésének részeként. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1767–1777.

Keywords: childhood eating and feeding disorders; eating behavior; evésviselkedés; gyermekkori táplálási és evészavarok; interdisciplinary health team; interdiszciplináris egészségügyi team; picky eating; sensory processing; szenzoros feldolgozás; válogatósság.

Publication types

  • English Abstract

MeSH terms

  • Autism Spectrum Disorder* / diagnosis
  • Autism Spectrum Disorder* / therapy
  • Child
  • Child, Preschool
  • Diet
  • Eating / psychology
  • Feeding Behavior / psychology
  • Feeding and Eating Disorders* / diagnosis
  • Feeding and Eating Disorders* / therapy
  • Food Preferences / psychology
  • Humans
  • Infant