Introduction: The identification of acute suicide risk is of paramount importance for the prevention of suicidal behavior. However, we currently lack sufficient data to reliably detect pre-suicidal mental states. Objective: Hungarian adaptation of the screening test and questionnaire developed by Galynker and colleagues based on the concept of the suicide crisis syndrome. Method: Acute Suicidal Risk Test, based on the suicide crisis syndrome, and Rihmer’s Short Suicide Scale were administered consecutively to all patients treated at our outpatient and inpatient clinic during the study period. In cases where the screening tests were positive, a more detailed questionnaire assessing the symptoms of suicide crisis syndrome was completed. Results: 99 patients completed a total of 150 questionnaires, with one-third (n = 35) being outpatients and two-thirds (n = 64) inpatients. The most frequent clinical diagnoses were depressive (44.7%), adjustment (34%), psychotic (33.3%), and substance use disorders (33.3%), with a high rate of comorbidities. The screening tests indicated suicide risk in 54.3% (n = 19) of outpatients and in 76.6% (n = 49) of inpatients. After inpatient treatment, this proportion significantly decreased (n = 17, 33.3%). The full diagnostic criteria for suicide crisis syndrome were the most frequently met in patients with a positive Acute Suicidal Risk Test, either alone (74.2%) or in combination with the Short Suicide Scale (87.1%). The presence of both positive Acute Suicidal Risk Test and Short Suicide Scale was associated with severe Suicide Crisis Syndrome symptoms (29%). Discussion: The short screening test, based on the suicide crisis syndrome, identified acute suicidal risk in a significant proportion of patients. One of the key advantages of the suicide crisis syndrome concept and method is its ability to detect suicide risk even in the absence of overt suicidal intents. The value of the acute screening test is further enhanced by Rihmer’s Short Suicide Scale, which primarily assesses lifetime suicidal risk. Conclusion: The combined use of these tests supports clinical decision-making for acute psychiatric admissions and helps prevent the premature discharge of patients, underscoring the relevance of this screening method in suicide prevention. Orv Hetil. 2025; 166(4): 146–153.
Bevezetés: A szuicid viselkedés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az akut szuicid veszély felismerése. Ugyanakkor kevés olyan adattal rendelkezünk, amelynek segítségével megbízhatóan felismerhető lenne a preszuicidális lelkiállapot. Célkitűzés: A Galynker és munkacsoportja által kidolgozott szuicid krízis szindróma alapján kifejlesztett szűrőteszt és kérdőív magyar adaptálása. Módszer: Az általános pszichiátriai vizsgálat mellett a szuicid krízis szindróma szűrésére alkalmas rövid Akut Szuicid Rizikó Teszt és a Rihmer-féle rizikóbecslő Rövid Szuicid Kérdőív felvételére került sor konszekutív módon minden olyan pácienssel, aki a vizsgálati időszakban klinikánk ambuláns vagy osztályos ellátásában részesült. A rövid szűrőtesztek pozitivitása esetén a szuicid krízis szindróma tüneteit felmérő részletes skála is kitöltésre került. Eredmények: 99 páciens 150 kérdőívének kitöltésére került sor, egyharmaduk (n = 35) ambuláns, kétharmaduk (n = 64) osztályos ellátásban részesült. A klinikai diagnózisok között a leggyakoribbak a depressziós (44,7%), az alkalmazkodási (34%), a pszichotikus (33,3%) és a szerhasználati (33,3%) zavarok voltak, és nagy volt a komorbiditás aránya. Az ambuláns ellátásban részesülők felében (n = 19; 54,3%), míg az osztályos felvételre kerülők háromnegyedében (n = 49; 76,6%) igazoltak a szűrőtesztek szuicid rizikót. Az osztályos kezelést követően ez az arány egyharmadra csökkent (n = 17; 33,3%). A szuicid krízis szindróma teljes diagnosztikai kritériumai azoknál teljesültek a leggyakrabban, akiknél az Akut Szuicid Rizikó Teszt pozitív volt, akár önmagában (74,2%), akár a Rövid Szuicid Kérdőívvel együtt (87,1%). E két kérdőív együttes pozitivitása esetén fordult elő a leggyakrabban súlyos szuicid krízis szindróma (29%). Megbeszélés: A szuicid krízis szindrómán alapuló rövid szűrőteszt jelentős arányban azonosítja az aktuális szuicid rizikót. A szuicid krízis szindróma koncepció és a módszer előnye, hogy akkor is lehetővé teszi az öngyilkossági veszély felismerését, amikor direkt szuicid szándékok nem kerülnek felszínre. Az akut szűrőteszt értékét tovább növeli az elsősorban az élettartamra vonatkozó szuicid rizikót felmérő Rihmer-féle Rövid Szuicid Kérdőív. Következtetés: Ezeknek a teszteknek az együttes alkalmazása támogatja az akut pszichiátriai osztályos felvételt megalapozó klinikai döntéshozatalt, és megelőzi a páciensek kezelésének korai lezárását, így szűrőmódszerünk fontos szuicidprevenciós jelentőséggel bír. Orv Hetil. 2025; 166(4): 146–153.
Keywords: Acute Suicidal Risk Test; Akut Szuicid Rizikó Teszt; Rihmer-féle Rövid Szuicid Kérdőív; Rihmer’s Short Suicide Scale; suicidal behavior; suicide crisis syndrome; suicide ideations; suicide prevention; suicide risk; suicide risk assessment; szuicid intenciók; szuicid krízis szindróma; szuicid prevenció; szuicid rizikó; szuicid rizikó becslése; szuicid viselkedés.